Mint mondta, ez nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben. Ezért szerinte ez Magyarország esetében is indokolt lenne.

– fejtette ki a miniszter, jelezve, hogy ez a magyar költségvetésnek egy előre nem látható hatalmas, 270 milliárd forintos kiadás volt. Összevetésül megjegyezte, hogy 2017-ről 2018-ra a magyar oktatási kiadások – benne a pedagógusbérek 5 százalékos és a felsőoktatási dolgozók bérének 15 százalékos emelkedése – 117 milliárd forinttal nőnek.

– mondta.

Persze Brüsszel azon az elvi állásponton van – folytatta Rogán Antal –, hogy kerítésért nem fizet, holott például Bulgáriában részben támogatta a kerítésépítést. Ám Magyarországnak vannak egyéb természetű kiadásai is, ezért a kormány készen áll a tárgyalásra, vitára az unióval – tette hozzá. Kijelentette: az nem működhet, hogy a szolidaritás egy irányú. Vagyis az elfogadhatatlan – mondta –, hogy Brüsszel szerint "az a szolidaritás, hogy mindenki fogadjon be migránsokat", aki viszont megvédi a határokat, az nem kap semmit.

– közölte.

Arra a kérdésre, hogy miért várt Orbán Viktor miniszterelnök az erről szóló, az Európai Bizottság elnökének címzett levelével, a kabinetiroda vezetője úgy reagált: a kormány először a munkát végezte el két év alatt, és mostanra kijelenthető, hogy Magyarország teljesítette kötelességét, készen áll a határok teljes körű megvédésére, "innentől kezdve kérjük a költségek finanszírozását".

A kvótaperben jövő héten várható döntésről a miniszter azt mondta: sok elvárása nincs ezzel kapcsolatban, mert úgy érzi, az Európai Bíróság nem jogi, hanem politikai döntést fog hozni, "hiszen óriási politikai nyomás nehezedik" rá. Azonban, ha ott számon kérik Magyarországon a szolidaritást, akkor "nekünk is ki kell mondani: a szolidaritásnak van az a fajtája, amikor egy tagállam védelmezi az összes többit", és Brüsszelnek – a többi tagország nevében – ebből is ki kell vennie a részét.

Jelezte, bárhogy is dönt a bíróság, a kormány nem fogadja el azt, hogy Brüsszelben megmondhassák, kiket telepítenek be Magyarországra. Ez ugyanis tagállami parlamenti és kormányzati hatáskör – jelentette ki, megjegyezve azt is, hogy jó néhány ember kapott menekültstátuszt Magyarországon az elmúlt években.

A szombati kötcsei polgári pikniken tartott kormányfői beszédről szólva Rogán Antal kifejtette: a miniszterelnök Európa jövőjéről beszélt, amelyben a migránsválságnak szerepe van. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra – elevenítette fel a szavait –, hogy a NATO köreiben van olyan számítás, amely szerint Afrikából 60 millió ember kelhet útra 2020-ig, nagy részük Európa irányába. Vagyis úgy tűnik, a "migránsprobléma" nemhogy csillapodott volna, hanem új nagyságrendeket ölthet a következő időszakokban – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, hozzáfűzve: vannak olyan szándékok is, amelyek szerint Európát "kevert népességű" földrésszé kell tenni, ami alapvetően változtatná meg a kontinens arculatát.

A kormányfő beszélt továbbá arról – idézte őt –, a 2018-as választás tétje az, hogy "meg tudjuk-e védeni a kerítést meg az elmúlt hét évben elért eredményeinket", például a családok biztonságát, a családvédelmi intézkedéseket, a gyermekek után járó adókedvezményt, a munkahelyek biztonságát.

Orbán Viktor Kötcsén idézte Emmanuel Macron francia elnököt is, aki szerint a nyugati világ ma válságban van. Sokféle válság gyötri a nyugati világot: migrációs, az ezzel összefüggő terrorellenes küzdelem, továbbá a gazdasági versenyképességi és a demográfiai probléma – fejtette ki Rogán Antal.

(MTI)