Mint ismeretes, az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) a magyar szurkolók (állítólagos) diszkriminatív megnyilvánulásai – a magyar válogatott Eb-mérkőzésein – miatt megbüntette a magyar szövetséget. Az alábbiakban tekintsük át röviden a szabályozási hátteret, a döntést és annak lényegi elemeit, valamint az ügy ellentmondásos, politikai vetületeit.

Szabályozási háttér

Az UEFA fegyelmi szabályzata rögzíti a rasszista megnyilvánulások minden formáját. „Bármely (...) személy, aki bármilyen alapon, beleértve a bőrszínt, a fajt, a vallást, az etnikai származást, a nemet vagy a szexuális irányultságot, megsérti egy személy vagy személyek csoportjának emberi méltóságát...”, annak büntetése pénzbüntetés, illetve a felelősök kapcsán „minden további szabálysértést egynél több zárt ajtók mögött lejátszandó mérkőzéssel vagy stadion bezárásával, mérkőzés törlésével, pontok levonásával és/vagy a versenyből való kizárással büntetik.”

A rasszizmus és egyéb diszkriminatív magatartás esetében kiszabott fegyelmi büntetés elévülési ideje 3 év, és a magyar válogatott rasszizmus és diszkrimináció vétsége miatt 2019 márciusában és 2019 szeptemberében kapott az UEFA-tól fegyelmi büntetést (3 éven belül).

A döntés

Az UEFA Fegyelmi Bizottsága mindhárom mérkőzés kapcsán fegyelmi eljárást indított a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szemben, és három soron következő, az UEFA-versenysorozatban tartott hazai mérkőzésen zárt kaput rendelt el, melyből a 3. mérkőzésre vonatkozó korlátozást 2 évre felfüggesztette, elrendelte a zárt kapus mérkőzéseken az „EqualGame” logó kihelyezését, továbbá 100 000 euró pénzbüntetést szabott ki a hazai szövetségre.

Az egész Eb alatt egyértelműen tapasztalható volt, hogy a magyar válogatott politikai tartalmú támadásoknak van kitéve, gondoljunk csak a müncheni stadion szivárványszínűre való kivilágításának kísérletére vagy arra, hogy a mérkőzés előtt 12 ezer – propagandaeszköznek számító – szivárványos zászlót osztottak ki a stadion környékén.

Az is meglehetősen érdekes, hogy az UEFA a német–magyar mérkőzés előtt pályára rohanó szivárványos aktivista ügyében nem vizsgálódik. (Emlékeztetőül: miközben a magyar szurkolók elé a szervezők kommandóssorfalat állítottak, addig egy hazai szurkoló – „teljesen véletlenül” – játszi könnyedséggel tudott befutni a pályára szivárványos zászlóval a kezében, mindezt a magyar himnusz alatt.)

Az angolok pedig pénzbüntetéssel megúszták a lézerezést és a dán himnusz kifütyülését. További érdekesség, hogy az alábbi fegyelmi vétségeket vizsgálta az UEFA Fegyelmi Bizottsága az egyes mérkőzéseken:

Magyarország–Portugália:

• „ANTI-LMBTQ” molinó többszöri felmutatása (fényképpel igazolt)
• „Cristiano homosexual” rigmus többszöri skandálása (hangfelvétellel igazolt)

Magyarország–Franciaország:

• Black Lives Matter (térdelés) elutasító molinó többszöri felmutatása (fényképpel igazolt)
• „Buzi franciák, bonjour” rigmus többszöri skandálása (hangfelvétellel igazolt)

Németország–Magyarország:

• „LMBT? Nein, Danke” molinó többszöri felmutatása (fényképpel igazolt)
• „Deutschland Deutschland homosexual” rigmus többszöri (és himnusz alatti) skandálása (hangfelvétellel igazolt)

Mint a sajtóhírekből kiderül, visszaesőként, az UEFA által meghatározott „zéró toleranciát” alkalmazva a magyar szövetség (közönség) ellen nemigen lehetett más a döntés, mint a kiszabott büntetés.

A kérdés azonban sokkal inkább az, hogy alkalmas-e ez a szabályzat igazságos fegyelmi büntetések kiszabására, hiszen néhány szurkoló („egy vagy több”) nehezen megakadályozható verbális szabálysértése miatt az egész csapat, több tízezer ember bűnhődik, míg más jellegű szabálytalanságok esetén sokkal enyhébbek a büntetések.