Nagyon nagyra tették korunkban a lécet az értelmetlen, abszurd baromságok terén.
Egykor ilyenek voltak a azok a hírek, amikért leszaladt a Kovács úr az újságoshoz, leküldte a Marist, vagy a hivatal felé beugrott egy reggeli hírlapért.
„Karambolozott a híres úrvezető”. „Belga Kongóban megtalálták a néger törzsfőnök karbunkulusát!”. Aztán a szocializmus némileg visszafogta az alkotó fantáziát, és a „120 százalékot teljesített a brigádversenyen a csavargyári elvtárs” észrevehetően tompította a folyamatot, hogy aztán a rendszerváltás hajnalán gejzírként szökjön fel a „Megölte, kukába tette majd aludni ment” típusú címadási kultúra.

Mára azonban ott tartunk, hogy a Monty Python összes abszurditása sima tényközléssé silányult.
„Egy 29 éves férfi győzött a kislányok között egy női gördeszka bajnokságban Amerikában.”
Nem, ez nem John Cleese legújabb poénja, hanem a sima rögvalóság.

„A V4NA tájékoztatása szerint egy férfinak született transznemű elindulhatott a New York-i gördeszkaverseny női számában. A 29 éves Ricci Tres természetesen könnyen legyőzte ellenfeleit és hazavihette az 500 dolláros pénznyereményt. Az ellenfelei nagyrészt még csak kislányok voltak, akiknek esélyük sem volt felvenni a versenyt a 29 éves férfival. A második helyezett például egy 13 éves lány lett, a harmadik helyezett pedig egy 16 éves tinédzser. A döntő hat versenyzője közül négyen 18 év alattiak voltak, a legfiatalabb versenyző, az ötödik helyezett Juri Iikura pedig mindössze 10 éves volt. Egy női gördeszkás versenyző, Taylor Silvermann számolt be az esetről a Twitteren.”

És innentől nincs tovább.
Ha ezt az állapotot a világ elfogadja, ha ezt nem irtják ki gyökeresen, akkor ezzel a szalagcímmel jöhet majd ki a reggeli kiadás:
„A sportnak befellegzett!” De még inkább: „A feminizmus meghalt, a női jogoknak vége, élt kb. száz évet”.
És nem oda megyünk vissza, ahonnan ez elindult, a szüfrazsettek korába, hanem egy olyan világba, ami soha nem létezett. A teljes reménytelenségbe. Mert egykor még lehettek álmok. Lehetett küzdeni, reménykedni. A látóhatáron ott lebegett felfestve a világ, amikor majd Nancyből is lehet híres ember. Elérhet valamit.

Egykor egy kislánynak azt mondta az anyukája: kislányom, bármit elérhetsz az életben. És akkor a kislány ezt elhitte, beletette a munkát, küzdött, indult a női versenyeken, és ha ügyes volt, megnyerhette. És ő is lehetett egyenrangú egy férfival, mert ő is felállhatott a dobogó tetejére, és a sok-sok évnyi munka, hit és kitartás meghozhatta a gyümölcsét, és a vakuk villantak, és Kovács úr a hivatal felé menet, míg fellapozta az újságot, azt mondta: „Ez igen, ez már döfi!”

Most mit tud mondani egy anyuka a kislányának?
Kislányom, bármit elérhetsz az életben, bármit, amíg nem jön egy transz.

A Piszkostizenkettő rovatban megjelent véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a 888.hu szerkesztőségének álláspontját.