Páncélosok, nehéztüzérség, rakétasilók, földalatti repülőterek és bunkerek mind a modern haditechnika vívmányai, ám sem ezek, sem a legmodernebb hadseregek nem elég hatékonyak jó hírszerzés nélkül. Így van ez most az orosz-ukrán háborúban is. A nyugati országok nem csak fegyverekkel és felszereléssel segítik a kijevi rezsimet, hanem pontos információkkal is az orosz csapatmozgásokról. Már a háborút megelőző időszakban rendszeresen láthattuk a sajtóban az USA hírszerzési műholdjainak fotóit, amellyel bizonyították, hogy valami készülődik Ukrajna határán.

Mint minden, így a műholdak is egyre modernebbek lettek. Már nemcsak optikai képeket tudnak lőni tiszta időben, hanem újfajta szenzorokkal is fel vannak szerelve, amelyek képesek rádiójelek és fizikai emisszió érzékelésére is. A műhold megtalál rejtett bunkereket, parancsnoki állásokat vagy vizuálisan nem látható, pl. egy erdőben rejtőzködő alakulatot. Értelemszerűen az NSA vagy a CIA nem adhatja át közvetlenül az információkat Ukrajnának, hiszen az nem NATO tag. Ezek első körben a National Governors Association-hoz kerülnek és ott születik egy politikai döntés, hogy mely információk kiadhatóak és melyek érintenék érzékenyen az Egyesült Államok biztonságát. A legújabb Capella 2 jelű amerikai kémműhold magasfelbontású képeket tud készíteni, akár egy a járdán fekvő 10 cm-es tárgyról is. Radartechnológiát használ, így a felhők sem zavarják a felderítést, sőt épületek falain is átküldi a radar-jelet, így például megállapítható, hogy hány személy tartózkodik ott. Valószínűleg ennél is többet tudhat, hiszen ezek csak a sajtónyilvános paraméterei.

A digitális kémkedés egyik legfontosabb eleme a lehallgatás. Ez viszont nem egyszerű, hiszen az oroszok rejtjelezett kommunikációt használnak és így a legfontosabb információk homályban maradnak. Ami a hírszerzők munkáját segítik, azok a mobiltelefonok, amelyekkel orosz katonák szeretteiket felhívják. Az orosz mobilok ukrán hálózatokra csatlakoznak és így megállapítható, hogy mely térségben hány orosz tartózkodik. A katonák a privát beszélgetéseikben is sok információt kiadnak. Így a lehallgatások is hatékonyak. Ezt az ukrán titkosszolgálatok maguk végzik. A NATO drónjai és kémrepülőgépei nincsenek jelen Ukrajna felett, mivel Oroszország a háború első napjaitól uralja a légteret, így légi felderítés csak a NATO határain belül lehetséges, ám az AWACS-rendszerek érzékelik az orosz légi járműveket és rakétaindításokat Ukrajna területén.

Értelemszerűen a humán erős kémkedés is fontos szerepet játszik egy háborúban. Elég kézenfekvőnek tűnik, hogy NATO országok beszervezett ügynökei az évek alatt fontos posztokat kaptak a Kreml-ben vagy az Orosz Védelmi Minisztériumban és pontos információkkal rendelkeznek stratégiai döntésekről. Persze a kémjátszmának is két oldala van és minden bizonnyal Moszkva kémei is hasznos munkát végeznek Washington DC-ben, Berlinben vagy a NATO központban. A Játszma viszont veszélyes, ahogy hétfő reggel is kiderült. Ukrán hírforrások szerint a katonai elhárítás leleplezett egy kémhálózatot, amely a kijevi vezérkarban Moszkvának dolgozott. Az elhárítás szerint egyik céljuk az volt, hogy Fehéroroszország vagy Oroszország felett lelőjenek egy utasszállítógépet, mégpedig Ukrajnában rendszeresített rakétával. Az akciót Kijev lejáratására használták volna fel. A hírt az ukrán médiumok tették közzé, hitelességét megerősíteni nem lehet.