Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Afganisztáni exodus – Az afgánok már a spájzban vannak

888.hu

2021.11.05. 14:00

A tálib hatalomátvétel átírta Jawad Mohseni terveit. A több mint tíz éve Budapesten élő afganisztáni fiatalemberből aligha lesz egyhamar diplomata, mint ahogy Kabulban élő testvérei orvosi, illetve jogi egyetemről szőtt álmai is valószínűleg – egyelőre – füstbe mennek. Akárcsak több millió honfitársáé, akik a várható megpróbáltatások elől a világ más tájain, országaiban keresnének menedéket. A szakmával, jó képzettséggel rendelkezők valószínűleg könnyebben érvényesülnek, de aligha várják tárt karokkal azokat, akik semmihez sem értenek.

Az elmúlt hetekben szerencsére jó hírek érkeztek felőle, telefonon beszéltem is vele, valahol bujkál, nem árulhatta el, merre van, de állítólag már biztonságosabb területre érkezett”

– nyilatkozta a 888.hu-nak a korábban a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakán mesterdiplomát szerzett 28 éves Jawad. Aki egyébként mostanában nem is annyira a saját, mint inkább a korábban három tartomány rendőrfőnöki tisztségét betöltő édesapja, Ghulam Mustafa Mohseni vezérőrnagy életéért aggódik.

„A nagybátyám, Baglán tartomány tanácsának vezetője nem volt ilyen szerencsés, hiszen néhány éve egy tálib öngyilkos merénylő áldozatául esett. Azt már szinte nem is kell említenem, hogy mindenünk, a szép házunk, az összes vagyonunk odalett. A hazámban most minden képlékeny, csak az biztos, hogy hosszú időbe telik, amíg úgy-ahogy konszolidálódik a helyzet. Az új hatalom persze fűt-fát ígér, de ezekre azért nem lehet mérget venni. Amerika a gyors katonai kivonulással cserbenhagyott minket. Lépésről lépésre kellett volna hazatérniük, nem egyik pillanatról a másikra csomagolni és indulni. Rengeteg pénzt hoztak az országba, ám a mindenütt jelen lévő korrupció majd mindet felemésztette. Sokan csodálkoznak rajta, de igaz: az ország burkolattal ellátott útjainak legnagyobb részét még a szovjetek csinálták.

A 350 ezresre becsült afgán hadsereg augusztusban szinte napokon belül, harc nélkül letette a fegyvert.

A katonai vezetők nem is nagyon szorgalmazták az ellenállást. Sok-sok millió dollár értékű fegyver került a tálibok kezére, akik közül sokan képtelenek a modern harci eszközök kezelésére, de mint minden, ez is megtanulható. Ráadásul az ország nem egynemzetiségű, szinte törzsi viszonyok között élnek a különböző népcsoportok.

A pastu, a tádzsik, az üzbég és a hazara a négy legnagyobb nemzetiség a 32 milliós országban, az arányaik azonban pontosan nem meghatározhatók. A pastuk nyilván a saját túlsúlyukról beszélnek, talán azért, mert sokszor Pakisztánban élő testvéreiket is az afganisztáni lakosok közé számítják. Az sem mellékes, hogy hagyományosan a soraikból kerülnek ki az afgán politikai vezérkar legfontosabb tagjai. Nehéz errefelé egyértelmű igazságot tenni, mindenesetre az amerikaiak bábáskodásával létrejött korábbi törékeny egységet most végképp felváltotta a tálib diktatúra. Nem szabad hinni mézesmázos szavaiknak, bár a várható politikai és gazdasági haszon reményében próbálják a szebbik arcukat mutatni Nyugat felé. Arról azonban kevesen tudnak, hogy a tálibok elleni harc még nem ért véget. Pandzsír ugyan talán a 34 közül a legkisebb tartomány, mégis vannak még harcok, melyeket a szovjetek és a korábbi tálib hatalom ellen küzdő Ahmad Shah Massoud fia vezet. Jelenleg az Andarab- és a Pandzsír-völgyben vannak komoly harcok, otthonról származó információim szerint naponta támadják a tálibokat. Csak éppen nincsenek összehangolva az erőik, és hatékony fegyverzetük sincs. Egy biztos, sokak szeretnének külföldre, a legtöbben Európába jönni. A káoszba torkollt amerikai kivonulás idején nem a súlyos veszélyben lévők hagyták el a leggyorsabban Kabult, illetve Afganisztánt, inkább azok, akik ki tudták tölteni a szükséges papírokat, vagy kenőpénzek segítségével a csempészútvonalakon lépték át a határokat.”

Jawad szerint éppen az a legnagyobb baj, hogy a zűrzavaros helyzetben a szakmával, valamilyen képzettséggel, hivatással rendelkezők tűntek el a leggyorsabban. Pedig az afgán jövő felépítése érdekében rájuk, az elit kiállására, példamutatására lenne a legnagyobb szükség. Elvégre a tálibok nem betonozhatják be magukat mindörökre.

„Milliók akarnak a jobb élet reményében Európába jönni. De mihez kezd az, aki a sajátján kívül más nyelvet nem ismer, ráadásul írni, olvasni sem tud? Mihez kezd a képzetlen, szinte analfabéta emberek tömegével egy másik ország? Már megindultak Nyugat felé, és a tálib uralom kegyetlen valójának kibontakozása után nyilván még többen fognának vándorbotot. S hogy mi a megoldás? A tálib vezetők feketelistán vannak Amerikában, aligha ismerik el őket az Államokban. Talán utópisztikus, de olyasféle kormányzásra lenne szükség, mint Boszniában. A legnagyobb afganisztáni etnikumok közösen próbálhatnának egységkormányt létrehozni. Az államalkotó nemzetiségek pedig saját képviselettel rendelkeznének, és megállapodnának a hatalommegosztás főbb elveiben. Szerintem megvalósítható a terv, hiszen mindenki fél az új, szélsőséges iszlám rezsimtől. Afganisztán érdeke, hogy végre erős és biztonságos ország legyen, ahol jó élni, férfiaknak, nőknek, pastunak, tádzsiknak, üzbégnek vagy hazarának.”

Ghulam Mustafa Mohseni vezérőrnagy szolgálat közben

Jawad Mohseni diplomáciai munkáról szőtt tervei egyelőre füstbe mentek

A kabuli parlament épülete

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére