Csütörtökön konferenciát rendeznek Budapesten a Szovjetunióba hurcoltak emlékévének alkalmából, ahol történészek, egyetemi és akadémiai szakemberek is felszólalnak a Gulag-jelenséggel kapcsolatban. Ugyanis hatalmas tátongó űrt képez e történelmi mérföldkő a magyar emlékezetpolitikában.

Kevesen tudják, hogy jóval a szovjet csapatok 1944-45-ös magyarországi bevonulása előtt vittek már el magyarokat a Gulágra. Sztálin 1939-es, az úgynevezett legelvetemültebb politikai bűnözőket felsoroló listáján is volt 300 magyar. Mellesleg 1940-ben, Moldva megszállásakor szintén sok magyart hurcoltak el a Szovjetunióba.

Kun Miklós történész szerint a Gulág jó keretfogalom, a Gulág-jelenség ugyanakkor több, mint ami a Szovjetunióban létező rendszer volt, igazából

Ugyanis Sztálin azt mondta ugyan, hogy "a legfontosabb dolog nálunk az ember", viszont ezalatt azt értette, hogy a lehető legtöbb dolgoztatható emberre van szüksége. Kun Miklós úgy fogalmazott: a Gulágról nem lehet olyan nyugodtan beszélni, mint a spártaiak és athéniek háborúiról, mert

Arra, hogy a Gulág-jelenség máig velünk van, bizonyíték például az Eurovíziós Dalfesztivál idei győztes dala körül kialakult konfliktus is. Hiszen a krími tatár származású, ukrán állampolgárságú Jamala 1944 című dala a Sztálin által elrendelt krími deportálásoknak állított emléket, utalva a félsziget 2014-es orosz elfoglalására is.

(MTI)