Piszkostizenkettő

Szalai Ádám visszavonul a válogatottságtól. A döntése érhető, ugyanakkor fájó is. Hiányozni fognak a góljai, de ami még azoknál is jobban: a jelenléte, a szíve, az akarata és az igazságérzete.

Az angliai Leicester városában lassan egy hónapja zajlanak az egyre erőszakosabb összecsapások a muszlim pakisztániak és hindu indiaiak között, amit eredetileg az váltott ki, hogy augusztus 28-án az Ázsia Kupa krikett tornája során India győzedelmeskedett Pakisztán felett Dubajban. A kedélyek azóta sem csillapodtak le, amit jól példáz, hogy a két közösség közötti összecsapások következtében már 25 rendőr megsérült, és 47 embert tartóztattak le a hatóságok. A hinduk ráadásul azzal vádolják a muszlimokat, hogy a Leicestertől alig 55 kilométerre lévő Birminghamből hívtak „erősítést”, akik szánt szándékkal az indulatok további felkorbácsolása érdekében érkeztek a városba. Az erőszakhullám már Birmingham városára is átterjedt, ahol viszont a muszlimok vannak többségben. Az ilyen jellegű események sokadjára világítanak rá arra, hogy a nyugati világon kívüli tömegek Európába történő bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál.

Nem lehet könnyű annak a baloldali, szakmai, nem propagandista, igazi újságírónak sem, akinek azt a feladatot osztották ki, hogy védje az EU-s szankciókat, miközben mindenki látja és tudja, hogy ennél károsabb dolgot régen műveltek Európával.

Moszkva szerint a részleges mozgósítással akarják növelni az 1000 kilométer hosszú fronton harcoló katonák létszámát. Az ukrán hadsereg jelenleg 700 ezer katonát tud fegyverben, amíg az Orosz Föderáció katonáinak száma alig éri el a 300 ezret. Moszkva most ezen szeretne változtatni. Kétségtelen, hogy a modern nyugati fegyverek és az amerikai hírszerzés is hozzájárultak az ukrán sikerekhez az északi frontvonalon Harkov környékén.

Hogy jut egyáltalán valakinek az eszébe ennyi bukás és 12 évnyi vereség után, hogy árnyékkormányt alakítson? Ki kérte meg erre? Ki hatalmazta fel? Hogy képzeli?

Megint szeánsz volt Strasbourgban a minap, ahol az Európai Parlament elfogadta a magyar jogállamisági jelentést, amelyet a Sargentini-klón Gwendoline Delbos-Corfield dobott össze. Olyan ez kicsit, mint amikor néhány évente megnézed ugyanazt a filmet. Tudod mi a vége, de reménykedsz, hogy hátha most másképp lesz, aztán mégsem. Vették már elő Magyarországot az alaptörvény módosítása miatt, a migráció megállítása miatt, most pedig a gyeremekvédelmi-törvény meg az elhibázott szankciós politika elleni felszólalás miatt akarnak minket a szőnyeg szélére állítani. Szeretnék valamit Gwendoline Delbos-Corfield figyelmébe ajánlani a szakirodalomból és a tapasztalatokból merítve: azok a politikusok, akik abban lelik örömüket, hogy Magyarországot ekézik, általában eltűnnek a politikai süllyesztőben.

Rendkívül kiélezett küzdelemben, és némi meglepetésre végül a jobboldali blokk győzedelmeskedett a szeptember 11-én tartott svéd választáson. Az ország eddigi szociáldemokrata miniszterelnöke, Magdalena Andersson hivatalosan is elismerte a vereséget és benyújtotta lemondását. Az új kormány beiktatásáig azonban ügyvivő kormányfőként hivatalban marad, amelynek már felállítása során nehézségekbe ütközhet a választáson győzelmet arató négypárti koalíció. Ennek oka, hogy például annak is könnyen fennáll a lehetősége, hogy nem alakul stabil kormány, mivel a választáson a legtöbb szavazatot megszerző jobboldali Svéd Demokraták (SD) részvétele a kormánykoalícióban nem garantált. Kérdéses, hogy milyen mértékben lenne stabil egy olyan kisebbségi kormány, amely csak külső támogatást fogad el a legerősebb jobboldali párttól, ám koalícióra nem hajlandó lépni vele.

A Németországot kormányzó hárompárti koalíció közül a Zöldpárt és a Szabaddemokraták pártja (FDP) még több fegyverrel támogatnák Ukrajnát, de vannak olyan politikusok is, akik modern páncélosok küldését is szorgalmaznák – írta a német köztévé híroldala. A kormánykoalíció harmadik pártja, azaz a Szociádemokraták (SPD) inkább hallgatnak, vagy visszafogott nyilatkozatokat tesznek a kérdésben. Scholz kancellár, Kühnert pártelnök és a honvédelmi miniszter asszony szerint más NATO tagállamok nélkül nem hoz ilyen döntést a német kormány, mivel fennáll a veszélye annak, hogy tankok szállítása berántaná Németországot a hadviselő felek közé.

Kék-sárgába, vagyis ukrán zászlónak öltöztek az uniós intézmények vezetői, ezzel meg is oldották a háborút, az energiaválságot és az inflációt. Jó látni, hogy óvodás szinten lévő emberek irányítják Európát.

A jövő a birodalmaké vagy Európa erejét a nemzetállamok adják? Szükség van vétójogra vagy idejétmúlttá vált? Egyesek szerint az Oroszország ellen bevezetett szankciók működnek, mások szerint Európa lábon lőtte magát velük. Ezek azok viták, amelyek meghatározzák az Európai Unió jelenét, a jövőjéről szóló elképzelések pedig szintén megosztóak. A legfontosabb kérdés talán mégis az, hogy az Európai Unió alapítói vajon büszkék lennének-e arra, amivé a tömb napjainkra vált. A 888.hu erre dilemmára keresi a választ legújabb cikksorozatában. A negyedik rész szerzője Palányi Nóra, a Karc FM műsorvezetője.

A jövő a birodalmaké vagy Európa erejét a nemzetállamok adják? Szükség van vétójogra vagy idejétmúlttá vált? Egyesek szerint az Oroszország ellen bevezetett szankciók működnek, mások szerint Európa lábon lőtte magát velük. Ezek azok viták, amelyek meghatározzák az Európai Unió jelenét, a jövőjéről szóló elképzelések pedig szintén megosztóak. A legfontosabb kérdés talán mégis az, hogy az Európai Unió alapítói vajon büszkék lennének-e arra, amivé a tömb napjainkra vált. A 888.hu erre dilemmára keresi a választ legújabb cikksorozatában. A harmadik rész szerzője Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója.

A jövő a birodalmaké vagy Európa erejét a nemzetállamok adják? Szükség van vétójogra vagy idejétmúlttá vált? Egyesek szerint az Oroszország ellen bevezetett szankciók működnek, mások szerint Európa lábon lőtte magát velük. Ezek azok viták, amelyek meghatározzák az Európai Unió jelenét, a jövőjéről szóló elképzelések pedig szintén megosztóak. A legfontosabb kérdés talán mégis az, hogy az Európai Unió alapítói vajon büszkék lennének-e arra, amivé a tömb napjainkra vált. A 888.hu erre dilemmára keresi a választ legújabb cikksorozatában. A második rész szerzője Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.

Április 3. végzetes vereség volt a baloldal számára. Annyira brutálisan kikaptak, hogy azóta sem tértek magukhoz. Vasárnap visszatért a Budai Vár is.

A jövő a birodalmaké vagy Európa erejét a nemzetállamok adják? Szükség van vétójogra vagy idejétmúlttá vált? Egyesek szerint az Oroszország ellen bevezetett szankciók működnek, mások szerint Európa lábon lőtte magát velük. Ezek azok viták, amelyek meghatározzák az Európai Unió jelenét, a jövőjéről szóló elképzelések pedig szintén megosztóak. A legfontosabb kérdés talán mégis az, hogy az Európai Unió alapítói vajon büszkék lennének-e arra, amivé a tömb napjainkra vált. A 888.hu erre dilemmára keresi a választ legújabb cikksorozatában. Első rész szerzője Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője.

Szeptember 11-én parlamenti választásokat tartanak Svédországban, amely történelmi lehetőséget kínál a konzervatív Svéd Demokratáknak (SD), hogy az új kormány tagjaivá válhassanak. Ennek legfőbb oka, hogy olyan szinten katasztrofális állapotok uralkodnak már az északi országban, hogy maga a svéd miniszterelnök, a szociáldemokrata Magdalena Andersson volt kénytelen elismerni néhány hónapja, hogy a bevándorlók integrációja megbukott s ezáltal párhuzamos társadalmak alakultak ki.

2022-re eljutott oda Európa, hogy börtön jár azért, ha valaki kicsit melegebbre fűti fel a lakását. A jövőt lefestő sci-fi írók sosem voltak annyira bátrak és kreatívak, hogy ilyen abszurd dolgokat jósoljanak a világnak.

A politikailag korrekt, objektív és tényfeltáró sajtó már jó ideje ijesztgeti a német nagyérdeműt, hogy barna, náci hordák leselkednek minden zugban és komoly veszélyt jelentenek az LMBTQ közösségre. Igaz, hogy egyetlen ilyen politikailag motivált gyűlölet-bűncselekményt nem követett el egy árva bőrfejű sem, na de lehet, hogy majd el fognak... Mert ki más, ha nem ők, a mindent is tudó ballibek mondták ezt minden ellenérvre, ám most durva tockost kaptak egy muszlim pszichológustól.

Az orosz állampolgárok vízumkorlátozásáról született EU-s megállapodás tovább gyarapítja a fölösleges, erényfitogtató szankciók sorát. Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint erre a döntésre azért volt szükség, mivel „az EU-tagállamokba belépő oroszok biztonsági kockázatot jelentenek”. Érdekes módon a 2015-ben az Európába bármiféle dokumentáció nélkül, illegálisan és agresszív módon érkező többszázezer migráns kapcsán közel sem aggódtak ily mértékben a „biztonsági kockázatoktól” az európai vezetők. Miközben az ISIS terrorszervezet állítása szerint több mint 4 ezer terroristát csempésztek be a menekültként érkezőkkel Európába, akik több sikeres terrorakciót is végrehajtottak.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a választási kampány idején a hazai baloldal Amerikából kapott jelentős összegeket az Orbán-kormány elleni „küzdelemhez”. A szépséghiba csupán annyi, hogy a magyar törvények szigorúan tiltják a belpolitikai szereplő külföldről történő támogatását.