Piszkostizenkettő

Szellemi munícióval képtelenek felvenni a versenyt a balosok, így más fegyvernemet választottak, ami a gyűlölet. Nem akarnak ők már senkit ésszel meggyőzni. Csak balhét és gyűlöletet.

Okkal uralja jó ideje az európai diskurzust a szankciópolitika körüli vita, amit a legtöbb nyugati állam morális kérdésnek próbál beállítani, ám egyre több olyan eset lát napvilágot, amelyek ennek ellenkezőjéről árulkodnak. Az európai gazdaságokat recesszióba taszító – Washingtonban kitalált – büntetőintézkedések szembetűnő módon nem vonatkoznak olyan nyersanyagokra, amelyek az Egyesült Államok versenyképességét sértenék. Az amerikai atomreaktorok működéséhez elengedhetetlen orosz uránium beszerzését továbbra sem akadályozza meg semmi, de a Wall Street Journal legutóbbi oknyomozó riportja szerint az Egyesült Államok egy kiskaput is nyitva hagyott magának Szicíliában, amelyen keresztül továbbra is gond nélkül tud finomított orosz olajat importálni. A New York Times szintén arról írt, hogy a szankciópárti nyugat-európai államok (élen Hollandiával, Spanyolországgal, és Belgiummal) kereskedelmi volumene Oroszországgal egyenesen nőtt a háború kezdete óta. Belgium pedig hónapok óta torpedózza meg azt az EU-s javaslatot, amely megtiltaná az orosz gyémánt behozatalát, amihez ezek szerint nem tapad „az ukránok vére”, mint a gáz- és olajimporthoz.

A bajor gazdaságért felelős miniszter, Hubert Aiwanger arra figyelmeztetett a „Müncheni Kerekasztal” című TV műsorban, hogy a német gazdaság helyzete Kínától függ. Fontos termékeket, mint bizonyos gyógyszereket inkább Németországban kellene legyártani. A politikai kerekasztal-beszélgetés nem véletlenül most történt, hiszen Olaf Scholz kancellár csütörtökön indult el Pekingbe egy gazdasági delegáció élén. A CDU élesen kritizálta a kormányfő látogatását, holott Angela Merkel összesen 12 alkalommal látogatott el Kínába, amely Németország második legfontosabb kereskedelmi partnere az USA mellett. A Washington gerjesztette Kína-ellenesség mintha elérte volna a német konzervatív pártokat is.

Komolyan van olyan baloldali politikus, aki elhiszi, hogy képes bármilyen döntést meghozni Gyurcsány Ferenc nélkül? Ha van ilyen, akkor kellemetlenebb a helyzet, mint gondoltam.

Olaszország új miniszterelnöke, Giorgia Meloni nincs könnyű helyzetben: mind a belpolitikai, mind a külpolitikai színtéren ügyes manőverezésre lesz szüksége, hogy minden szempontból képviselni tudja Olaszország és az olasz nép érdekeit. Ennek ellenére 2008 óta először mutatkozik minimális esély arra, hogy egy olasz miniszterelnök kitöltse ötéves megbízatását, hiszen a Meloni által vezetett jobboldali koalíció a választás eredményeként a Képviselőházban és a Szenátusban is többséggel rendelkezik. Az olasz kormány azonban csak akkor tud ismét egy szemmagasságba kerülni Németországgal és Franciaországgal – és ezáltal hatékonyan érvényesíteni érdekeit –, ha a koalíció egységes marad. Ám ez a hatalmon osztozkodó pártok ideológiai rokonsága ellenére nem lesz könnyű feladat.

Jobban mondva nem minden menekült az, amint az a Hamburgi Szenátus jelentéséből kiderült. Eddig a város 28 301 személyt fogadott be, akik ukrajnai háborús menekültnek vallották magukat. Amint most kiszivárgott, 2607 főnek semmi köze nincs Ukrajnához.

Október 23-án általában megemlékezni szokás, de a baloldalnak ismét sikerült eltüntetnie ezt a napot.

Az elhamarkodott szankciók okozta energiakrízis komoly fenyegetést jelent Bajorországban mind az amatőr, mind a tömeg-, mind pedig az utánpótlássportnak. Königsbrunnban a jéghoki arénát fenyegeti a bezárás, a Brauneck lesiklópályáin is bizonytalan a síszezon, mivel a pályák megvilágítása nélkül nem lehet edzéseket tartani. Az alpesi síparadicsomokban veszélybe került a síszezon és ezáltal a turizmus is.

1990-ben születtem, így nyilvánvalóan emlékeim nincsenek négyhónapos koromból a 1990-es októberi taxisblokádról. A rendszerváltozás környékén születetteknek külön töltetet ad egy rendszerváltozáskori történet. Ilyen a Blokád.

Sokkal többet érdemelnek a tanárok annál, hogy ilyen Fekete-Győr, Karácsony, Szabó Timi és Gyurcsány-félék őket felhasználva próbáljanak tőkét kovácsolni. Többet érdemelnek, sokkal többet.

Az orosz–ukrán háború elhúzódása, valamint az ennek árnyékában egyre súlyosbodó energiaválság már a legtöbb európai polgárban egzisztenciális félelmeket kelt a tél közeledtével. Az infláció Európa-szerte 30–40 éves rekordokat dönt meg, ami alól az olyan nyugati országok sem jelentenek kivételt, mint az Egyesült Királyság, Hollandia vagy Németország. A konfliktushoz földrajzilag közel eső régiókban, tehát Közép-és Kelet Európában 20 százalékot meghaladó áremelkedés tapasztalható, míg a Baltikumban – amely térség egyébként az euróövezet tagja – az infláció mértéke a 25 százalékot is eléri lassan. Az Európában kibontakozó megélhetési válság következtében pedig nem meglepő, hogy az uniós tagállamokat lassan szinte biztosan recesszióba taszító szankciópolitikával szemben egyre több párt fogalmaz meg kritikát, amiből politikai tőkét is képesek kovácsolni.

Orbán Viktor az egyetlen miniszterelnök, aki a saját hazájának oldalán áll. Orbán Viktor az egyetlen miniszterelnök, aki erről nyíltan mer is beszélni. Olyan beszédet hallottak a németek, amit eddig még nem.

Elhinni is nehéz, de jelenleg kétmillió német jár az „ingyenkonyhákra” élelmiszerért, mivel a megemelkedett rezsiárak miatt már nem tudnak elegendő élelmiszert vásárolni maguknak. A karitatív szervezetek éttermekből, menzákról gyűjtik össze a megmaradt meleg ételt és német városok parkjaiban vagy szociális létesítményeiben osztják ki a rászorulóknak.

NoÁrnak semmiképpen nem nevezném azt, aki sokezres áron árulja a cuccait. Őszintén nem gondoltam volna, hogy az elősködésnek van olyan szintje, amit ez a ripacs képes végrehajtani. A tanárok hátán felmászva szatyrot árul 8 ezerért.

Az alapjaiban elhibázott német energiapolitikára mindössze katalizátorként hatott az európai energiaválság, ami hónapról hónapra nehezebb helyzetbe hozza az ország vezetését. A megújuló energiaforrásokra való túlzott támaszkodás (Energiewende program), és vele párhuzamosan az atomerőművek leépítése egyenesen vezetett az energiahiányhoz, aminek orvoslására a német kormány rákényszerül a rendkívül természetszennyező szénbányák újranyitására. Az Északi Áramlat-1 és -2 elleni szabotázsakciók pedig – függetlenül attól, hogy mely ország volt az elkövető – még kiszolgáltatottabb helyzetbe sodorták Németországot. Mindennek következtében pedig az elmúlt hónapok magabiztossága is eltűnni látszik: már a német ipar vezetői figyelmeztetnek arra, hogy a gázhiány következtében a cégek tömegesen fognak külföldre menekülni, teljes iparágak fognak leállni, aminek következtében pedig a munkanélküliség aránya rekordot fog dönteni. A recesszió már most elkerülhetetlennek tűnik, a lakosság pedig további megszorításokra számíthat.

Derék berlini honfitársaim szerintem maguk sem tudták, hogy mi hiányzik a német fővárosból. Most viszont vége a találgatásoknak, az izgalmas várakozásnak és a sötétségben kigyúlt egy szivárványszínű fáklya. Berlinben megnyílik az első leszbikus-meleg óvoda.

Zila János, az Alapjogokért Központ elemzőjének írása a 888-on!

Az idézett mondat Gyurcsány Ferenctől származik és 2019 nyarán mondta, amikor kiállt Karácsony Gergely mögül a budapesti főpolgármester előválasztáskor. Három év után újra megosztotta ezen álláspontját a DK vezére.

Az elmúlt napok diskurzusát okkal uralta az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek felrobbantása, amiről semmi biztosat nem tudunk, és hacsak az elkövető fél nem vallja be nyilvánosan, akkor nem is fog kiderülni, hogy ki állt a robbantás hátterében. Noha nem zárható ki az sem, hogy Oroszország volt az elkövető fél, sokkal kézenfekvőbb és logikusabb magyarázatnak bizonyul, hogy az Egyesült Államok – direkt vagy indirekt – szabotázsakciójáról van szó, hiszen Washington több szempontból is profitál az így kialakult konfliktusból. Egyrészről az USA évek óta próbálta megakadályozni a gázvezeték üzembe helyezését, másrészt az orosz gázszállítási alternatíva megszűnése által teljes mértékben kiszolgáltatja Európát, hogy drága cseppfolyósított gázt vegyen az USA-tól, harmadrészt pedig az amerikai hadiipari lobbi is erőteljesen a háború elhúzódásában érdekelt. Az sem Amerika ártatlanságát bizonyítja, hogy februárban maga Biden elnök ígérte meg, hogy az orosz agresszió bekövetkezte esetén „képesek lesznek véget vetni az Északi Áramlat 2-nek”.

Az Északi-Áramlat 2 földgázvezetékből ömlik a gáz, ráadásul nem is egy helyen. Mind a Gazprom szakemberei, mind pedig katonai szakértők és politikusok is kizárják a technikai problémát és célzott támadásról beszélnek. A svéd haditengerészet víz alatti szenzorai egy tengeralatti robbanássorozatot észleltek.